Balatonfüred a Balaton
északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú kisváros. Az idegen
utazó bárhogyan is közelíti meg Balatonfüredet - vasúton, országúton, vízen -, a
városba érve azonnal megérzi a múlt és a jelen harmonikus ötvözetét. Először a
földrajzi táj kelti fel érdeklődését: északról a szelíd hegyek, délről a tó
öleli át a várost, mely évszázadok óta sugározza a fenséges pannon derűt. Ősi,
már a római korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe
botlik a látogató. Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos
szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének.
Nevét először 1211-ben a tihanyi
apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több
település létezett. Elsősorban a máig is folyamatosan tovább élő - de fontosabb
szerepet csak a reformkor óta játszó - Füred. Tőle nyugatra Papsoka - a XIV.
századtól Siskének nevezik - helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt
Füreddel. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykori Kék falu
nevét. Ez a település a török hódoltság alatt pusztult el. A ma Füred
északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól
délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács.
Füred lakóinak és
vendégeinek életformáját, magatartását mindenkor alapvetően meghatározta a
történeti hagyomány. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza és miután a füredi
savanyúvizet gyógyvízzé illetve gyógyforrássá nyilvánították 1971-ben
gyógyüdülőváros lett, 1987-től a "Szőlő és a Bor Nemzetközi városa".
Ismertségét
elsősorban mediterrán jellegű klímájának és szénsavas forrásainak köszönheti. Ma
az itt muködő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források
vizét, emellett a Kossuth forrásnál a Berzsenyi kútnál, a Szekér Ernő forrásnál
és a Schneider kútnál kóstolhatjuk meg a híres füredi savanyúvizet. A
Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel díjas
hindu költő, Rabindranath Tagore (1926-ban járt itt), akiről sétányt neveztek el
a tó partján.
A város hihetetlenül
gazdag történeti emlékhelyekben. Ezek legnagyobb részét átalakították,
felújították. Előfordul, hogy napjainkban más szerepet töltenek be, mint egykor,
de Füred kultúrájához tartoznak. Számos olyan nevezetes villa és kúria található
a városban, melynek tulajdonosa jelenlétével hozzájárult Balatonfüred
arculatának alakításához és messze földre elvitte hírét.
A XVIII. század
építészeti remekei, a Nagyvendéglő, az Állami Kórház, a Kossuth Lajos-forrás
kútháza, Pálóczi Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya , ma is
meghatározzák városunk hangulatát.
Balatonfüred az 1800-as években, a
reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű
politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a
legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal
rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első
Anna-bált.
Kisfaludy Sándor
adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg
a Dunántúl első kőszínházát, a magyar nyelv otthonát akkor, amikor a hivatalos
nyelv a német volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát
gazdagítja a klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa melyben a
századforduló híres magyar színésznője, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23
éven át. Az épület ma szállodaként és étteremként muködik. Volt itt nyaralója a
jó nevű fürdő-orvosnak, Huray Istvánnak, a Huray-házak birtokosának, ám az e
korban épült nyaralók közül a legszebbnek a Dőry-nyaralót mondták Füreden,
érdemes megtekinteni. Kupolás, jón oszlopcsarnokos kerek épület bukkan elénk a
Jókai utca és a Blaha Lujza utca sarkán. A Kerek templom, melynek tervét Fruhman
Antal készítette, alapul véve hozzá a római Panteon képét, 1841-1846 között
épült fel. A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az
épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét
és a villa berendezési tárgyait.
A felső városrész
díszeiként emelkednek a magasba, mintegy vigyázva a város nyugalmát, a
Református templom a Katolikus templom és az újonnan épült Evangélikus templom.
A mai óváros - a régi falu és
hozzászámítva az 1954-ben idecsatolt Balatonarácsot is - még számottevő és
értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik. Az ófaluba vezető főutcán, a
Kossuth Lajos utca mindkét oldalán zárt sorú, földszintes és emeletes épületek
sorakoznak. Az ófaluban, vagy ahogyan újabban nevezik, az Óvárosban még őrzik a
népi formákat az alábbi jellegzetes, műeméli táblával is megjelölt épületek. A
Siske utca az a része az Óvárosnak, ahol az utca vége már erdőbe torkollik,
sétaút kezdődik ott és így nagyszerű kiránduló- és sétahelye
Balatonfürednek.
Füred egyik
legismertebb épülete a Gombás-kúria (épült a XVIII. szd. második felében). A
köznemesi rend szépet kedvelő, jó ízlésű tagjai építettek ilyen pincehajlékokat
szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden,
amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt,
ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf
stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi
hegyvidéknek.
Balatonfüred-Csopak borvidék
Balatonfüred ősi bortermelő település, Füred
környékén ősidők óta termesztenek szőlőt. Városunk a Balatonfüred-Csopaki
történelmi borvidék központja. 1987-ben Rómában Balatonfüred elnyerte a "Szőlő
és bor nemzetközi városa" kitüntető címet.
A borvidékhez
összesen 6350 ha szőlőterület tartozik, az országos átlagnak megfelelően, ennek
mintegy harmada áll művelés alatt. A dűlők túlnyomó többségét az első osztályba
sorolja a bortörvény.
Legismertebb
borok: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Muskotály, Tramini, Zweigelt.
Balatonfüred
városa a Borút Egyesület tagjaként segíti a szervezet munkáját, hogy a
vendégváró boros gazdák és a borkedvelő turisták közös megelégedéssel egymásra
leljenek.
Az évente
augusztusban megrendezett Füredi Borhetek az egyik leglátogatottabb borünnep
Magyarországon. A Balaton parton húzódó csodálatos szépségű Tagore sétányon a
szőlősgazdák felverik sátraikat, és legjobb boraikat kínálják 2 héten át az ide
látogatóknak.
Szeptember közepe
táján évente megrendezik a Szüreti Felvonulást. A borosgazdákból, borrendekből,
néptáncosokból, lovas kocsikból, lovas huszárokból álló menet fúvószenekari
kísérettel végigvonul a városon, közben alkalom nyílik megkóstolni a zamatos
borokat.